2013. június 6., csütörtök

Rendezői lábjegyzet - első nap után


Annyira jól és gördülékenyen zajlott az első nap, hogy az már gyanús!
Végérvényesen rá kell ébrednem, hogy Pápa olyan sok jó energiát mozgat, aminek köszönhetően felszabadulnak a kreatív energiák, hogy az már szinte pofátlanság. :)
Ha belegondolok, hogy előtte tíz évig próbálkoztunk egy olyan helyen, ahol elvileg szellemi ágya kellene legyen mindennemű fiatalos lendületnek, és valahogy nem sikerült mégsem előbbre lendülnünk, itt pedig két év elteltével (meg persze egy nagy pályázatnak köszönhetően) lehetőség nyílt egy ekkora tömeget megmozgató produkció megálmodására, az szinte hihetetlen.
A produkcióban több, mint háromszáz gyerek és felnőtt vesz részt (majdnem többen leszünk, mint a nézőtér kapacitása), a legtöbben ma reggel ott voltak a rendelkező próbán.
Sokan kész egész elemet hoztak (zenekari művet, kórusművet, kis színjátékot), és sokan azzal a nyitott attitűddel érkeztek, hogy majd ez alatt a hét alatt közösen szüljünk ötleteket.
Alig volt fennakadás, sikerült az előadást elejétől végéig levázlatolnunk, sőt, a szöveges szereplőkkel este kis részpróba is jutott.
A legkisebbektől (7-8 éves diák) a legnagyobbakig (felnőtt színjátszók és csoportvezetők) képviseltük ma a közös munkát, önkéntesek jöttek ruhatárazni, étkezésben segíteni, asszisztenskedni és fotózni, és holnap a sajtótájékoztatóra is sor kerül.

Összművészeti bemutató lesz. Mindenki azt hozza, amit tud. Nekem az a feladatom, hogy közös dramaturgiai szálra fűzzem fel a hozott elemeket. Ez remek rendezői feladat, hiszen félig készen kapsz dolgokat, de igazából ott kell ötletelned, vajúdnod, néha több száz ember előtt.
Merni kell gyengének lenni, bátran megmutatni, hogy az alkotás nem a kisujjból kirázott rutinmunka, hanem nehéz szülés, ahol minden, ami benned kavarog, napvilágra kerül. Még a freudi elszólásaid is. :)
Szóval pozitívan (na jó, repesve) zártam a mai napot, a gyanúm még nem oszlott el, holnap egy nehéz jelenettel kezdünk, rögtön a démoni ütközettel, tudjátok, amikor Alderan pokolbéli szörnyei megostromolják a várat, és az angyali sereg elűzi őket. És mindehhez modern tánc társul, meg néhány remek hangulatkép és animáció, melyet a MÁTRIX REKLÁMSTÚDIÓ készít.

Ma egyébként azzal zártunk, hogy az általuk készített záró animációt (képek a magyar történelem zivataros ezredeiből) zenével együtt végignéztük. Hát kíváncsi leszek...
Ezzel a gondolattal jöttem haza: Zrínyikre szükség volna ma is...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése